Cikkek

Országimázs javító,…

Országimázs javító, – avagy amikor, megéljük a szeretet parancsolatát

Már hosszú évek óta tolmácsolok rendszeresen, német és angol nyelven, a rendőrségnek – főként Pest megye területén – közlekedési balesetek, és egyéb bűnügyek alkalmával. Talán hat, vagy hét évvel ezelőtt is ez történt, amikor késő este behívtak az autópálya-rendőrségről, egy lopás ügyében tolmácsolni. A sértett egy német házaspár volt, akik éppen szabadságra indultak, de csak egy pihenő-parkolóig sikerült eljutniuk, mert teljesen kifosztottak őket. A tanúkihallgatás során kiderült, hogy nem maradt egy fillérük sem, még arra sem, hogy valahol megszálljanak, valamit egyenek, illetve hogy megtankoljanak, és üres „zsebbel” visszaforduljanak és hazamenjenek. Ahogy így végzem a munkám, megszólalt bennem a „HANG”: „hívd meg őket hozzád aludni, lásd el őket mindennel, amire szükségük van..”
A rendőrségi jegyzőkönyv befejezését követően, engedelmeskedtem a „HANGNAK”, és meghívtam őket hozzánk, melyet ők először vonakodva, de aztán hálálkodva elfogadtak. Hazavittem őket, megvacsoráztattuk őket, és feleségem finom puha ágyat vetett nekik. Reggel felébredtek, és ha még látszott is a szomorúság rajtuk, de már tudtak egy picit mosolyogni. Aztán mondtuk nekik, hogy ha jól érzik magukat, maradjanak még egy további napot, mert szívesen látjuk őket. És ők maradtak még egy napot. Sokat beszélgettünk. Következő reggel már több mosoly volt az arcukon, jobb volt az étvágyuk, és jóízűen fogyasztották el a jó magyar parasztrántottát. A 2 nap alatt hosszú beszélgetéseink voltak, mely során alkalmunk volt a bizonyságtételre is. Elindulásukkor elláttuk őket az útra szükséges pénzzel is. Aztán hazamentek. Rövid időn belül értesítettek, hogy szerencsésen hazaérkeztek, és visszaküldték a pénzt, amit adtunk nekik. Aztán telefonáltak, és elmondták, hogy a történtek ellenére kellemes emlékeik vannak Magyarországról. Aztán egy fél év múlva meglátogattak bennünket, csurig megpakolva mindenféle ajándékokkal, megölelve, puszival üdvözöltek bennünket, s mintha ezer éve ismernénk egymást. Minden évben alkalom nyílik az Úrról való beszélgetésre, imákra, – így három évvel ezelőtt Isten meggyógyította az asszony lábát, mellyel évtizedek óta bajlódott. Elmondták, hogy azért mégis „jó” hogy kirabolták őket, hisz így ismerkedtünk meg, és ez számukra értékes, és az üröm örömmé vált.
Azóta is, hét éve, minden évben nyáron, egy hetet töltenek nálunk. De nemcsak bennünket zártak mélyen a szívükbe, hanem a történtek ellenére Magyarországot is, megszerették a magyar földet, a hungarikumokat, és a magyar embereket. Az idén is itt voltak és egy csodás hetet töltöttünk el velük. Ma reggel is közös imádsággal indultak neki az 1000 km útnak haza. Mindig könnyes szemmel búcsúzunk egymástól, és várjuk a következő találkozást.

Molnár Miklós

A Feltámadt Krisztus Szolgálat